kerekerd'eux

órát voltam kint, megbódított a napsütés, a tegnapi felhők után. A derekamat érzem, de a fejemnek ennél jobb nem is eshetett volna, s mondtam az embernek, hogy ebből ő is profitál. Elültettem egy vadalmafát, amit egy barátnőmtől kaptam itt, s van nekik még egy, amit elhozhatnék, de azt már nem tudom hova tenném, ugyanis ehhez is a dáliáktól vettem el helyet, amit mondjuk nem bánok. Míg ott voltam, kicsit vakertam ott abban a részben, nem tudom, hogy a dáliák visszajönnek-e, aztán a rózsák körül, azokat megmetszettem, de az egyiket még nem, mert valami support-ot akarok építeni neki, csak gyorsan kellene már, mert ilyen tempóban itt minden virágba borul holnap. Virágzik a nefelejcs, györgyike és a primula, rengeteg a hunyor, pedig nálam nem olyan jók a hunyorkörülmények, szerintem, mi lenne, ha jók lennének. A hát előtt van sok hunyor, amik nem tudom hogyan kerültek ide, na azok mozognak szanaszét, két virág nől már ki a lépcsőn a lépcsőfokok közül. Volt három hunyorom, amit még ősszel szereztem be Skóciában, hogy majd a hagymások tetejére ültettem, aztán dehogy ültettem, de most bekerültek a földbe, a többi közé. Ilyenkor pont látom, hogy hol van hely nekik. Van egy rész, ahol mindenféle galvanizált cuccok vannak, nem pont vödör, de hasonló, na azok és cserepek, mind tele nárcisszal, különbözőkkel. Ezt a helyet szortíroztam kicsit, hogy szépen mutassanak majd, amikor beindulnak, szerintem azok is hamar, pár hét. Minden csupa bimbó. Megszáradt három mosás kint a kötélen. Ha meghallom azt a szót, hogy június, sikítok, mert eddig csak huszonhárom kertbe várnak, de ha ilyen tempóban haladunk, akkor ebből átmászik majd pár májusra. Vagy az is lehet, hogy áprilisra? Na azért akkora klímaváltozás ne legyen. Tegnap volt telihold, nem fagyott, három fok volt, s éljen, még az ember is a magnóliának drukkol, mert évek óta elvitte a fagy, de idén nagyon szépen borulgat virágba. Az utca éke, pár hétig.