a fűzfák világoszöldek, az utak széle csordulásig nárciszokkal, csupa sárgák, az ég csupa kék, a ruhák a kertben száradnak, a madarak pedig nem hagyják abba. A kutya a napos ablakban alszik, mögötte pedig a virágzó, rózsaszín magnólia. A hosszú, szürke február után megjöttek a színek, a napfény, hát, azt hiszem, hogy nagyon hiányzott. Megfogadtam, hogy nem fogom a napot bántani idén, süssön csak.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
Leave a Reply