kerekerd'eux

fok lesz ma a legmagasabb. Ennyire azért még nem kívántam el a nyarat. Sokat esik, hűvös van, nap is süt, volt, ahol négy fok volt egyik reggel, itt még nem, de lesz jó tél, úgy tűnik. Ilyenkor dőlnek be a munkák, mert eső miatt már egyre macerásabb bárhova elmenni, akkor tolódik minden, most három embertől várom, hogy mondjon valamit, azt öt napba úgy kell betennem, utazással, hogy esni fog szinte mindig. Sakkozás, de szerencsére mindegyik egy-két órán belül van. Aztán indulás megint Amerikába, ami nagyon rövid lesz, de meglepetésemre visszafelé bizniszklásszon jövök, ami azt jelenti, hogy lehet feküdni és aludni, éjszakai gép lesz, hatkor szállunk le, felszedem a kocsit, aztán irány egy másik munkába. Aztán csendesedik, kedvenc workshop-omat tartom októberben, már kérdi is a barátnőm, úgy nevezem, nem is munkahelyi ismeretség már ez, szóval, hogy kell-e birsalma, mert roskadozik a fa, teszi nekem félre, ez az évzárás mindig, s utána nyaralunk, de utána most még háromszor Olaszország, mindegyik októberben. Ebből egy lesz magán, egy kis Firenze. A héten itthon vagyok, s nagyon sokat kell a képernyő előtt ülni, leadni munkákat, s ráadásul zérócukor, zérókenyér, de végül is azt hiszem, hogy pont ez segít a jóllétben, de mindig csinálok egy nagy jógát, hogy az egésznapos üléssel valamit tegyek, de nagyon jó, hogy lejövök reggel, sötét van, most itt hat óra, egy húsz perce jöttem le, koromsötét, gyertyagyújtás, a konyhában van egy égősor, nincs sok fénye, csak éppen elég arra, hogy nem koromsötét, meg a hangulat, az őszitéli hangulat, amit úgy szeretek.