micsoda szép szó. Az igazi még nincs itt, de én a saját feltámadásomat mára teszem, mert végre emberi alakban érzem magam. Majd elmesélem a szenvedéseim történetét. Arra vágytam, hogy legyen újra kedvem a munkához, a kerthez, felvenni a fényképezőt, ettől féltem, hogy talán sose jön el újra, kicsit talán dramatizáltam is, persze, de csak feküdni bírtam, rengeteget aludtam. De vége, megjött a kedv, mindent is csinálnék. Végre. Enni még mindig nehéz, bár a csoki lecsúszik. Pont, amikor mondta a háziorvos, hogy lehet, hogy cukorbeteg vagyok, de az mondjuk egy teljesen más történet. Mesélek majd, de addig is, nagyon szép virágvasárnapot. Nálunk ez egy nagyon különleges nap lesz, majd arról is mesélek. Sok mindenről.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
Leave a Reply