kerekerd'eux

volt nálunk, mi vagyunk a sorosak (egy hónapban egyszer mi), így a mai lett az anyáknapja mise, ami egyébként a jövő héten lesz majd itt. Nem voltunk sokan, én is elmentem, sőt én csináltam a misefüzetet, a karácsonyit is én szoktam, itt minden le van írva, nem kell nagy dologra gondolni, volt 4 közös ének, felolvasás és egy szentbeszéd, de az nem is az volt igazából, papunk sem volt, hanem a falu templom-felelőse volt, aki a szomszédunk, akiket nagyon szeretünk, na ő egyébként nőgyógyász volt és csillió gyereket hozott világra és sok anyás dologgal találkozott, ja, és van négy lánya, szóval anyákról sok mindent megtapasztalt, s most azokról beszéltünk, akiknek nehéz, mint anyák, meghal a baba és a többi. Nem voltunk sokan, de utána többen mondták neki, hogy milyen jó, hogy erről beszélt. Átmentünk a faluházba, ott volt kávé és süti, ja, és mindenki kapott virágot, egy cserép primulát, de én többet, mert a szomszédnéni mondta, hogy maradt sok, úgyhogy beültettem őket a falu egyik virágládájába, amiben egyébként főleg salvia és scabious van, majd még nyáron sarkantyúka is lesz, vad helyen, jöjjenek a méhek, addig jó színes most, a virágokkal. A héten még lesz egy “böjt leves” összejövetel is, amikor csak levest és kenyeret eszünk majd, arra is elmegyek, aztán lehet, hogy ezzel egy időre el is fogy az időm a falusi dolgokra, de amikor itthon vagyok, akkor szeretem nagyon. Főleg idősek ám. A velem korú másoktól, van ám itt sok fiatalféle, s vagy ittonról dolgozik vagy sehogy, hallom tőlük, hogy mit gondolnak ezek az öregek, erre van nekünk időnk? S ez érvényes az egész évre nekik, kivéve talán a karácsony. Mindenkinek, amire akar, szerintem. Szóval jó kis vasárnap ez, az ember kincset keres, nekem meg muszáj, muszáj, muszáj megválaszolnom az emaileket, dolgozni picit, nyugiban.