február, sűrű hónap lesz, pont amennyire január nem volt sűrű. Úgy éreztem, hogy a házból ki se tettem a lábamat, csak nagyon ritkán, pár találkozásra, mégis legyek emberek között is. Rengeteg mindent csináltam, rengeteget tanultam, s végre olvastam.
Czakó Zsófia – Távoli rokonok – nagyon tetszett, már listán a Nagypénteken nem illik kertészkedni
Schein Gábor – Weöres Sándor – nem elsőre, sose unom meg, mindig mond újat
Krasznahorkai László – A magyar nemzet biztonsága – aki még nem olvasott tőle, kezdje ezzel. nagyon tetszett
Isa Jessen – A Change of Time – a történet nem rossz, de valahogy az egész akadozva ment mégis
Bognár Péter – Ha elmész, visszajössz, sose halsz meg – pár oldal után készvége, nem szerettem meg
David Szalay – All that Man is – egyik kedvenc íróm lett, mindent megpróbálok elolvasni tőle
Szabó T. Anna – Erősebb nálam – még csak pár novellát olvastam el
Meghallgatni pedig ezt ajánlom, könyves témában, sok Weöressel benne. És sokminden okossággal.
Februárra tervben van egy új író, Szvetlana Alekszijevics, megyek Skóciába, s ott egy nagyon kitűnő könyvesboltba a jövő hétvégén, ott szerintem meg is lesz pár könyve (ő is nobeldíjas író). Elsőre két könyve érdekel nagyon, Elhordott múltjaink és a Csernobili ima. Aztán majd még ki tudja mi lesz.
Rengeteg eső esett, nagyon sok hely (dél-nyugaton) árvíz alatt. Nekünk szerencsénk volt, mert a patakunk most karban van tartva, de így is majdnem kilépett a medréből. Aztán tegnap jött egy napos nap, ami olyan, de olyan jól esett, semmi széllel, madarakkal, kiteregettem, persze az örök vészmadár ember, hogy hideg van, de nem hallgatok ám rá, nagyon jól esett a farmeroknak a napra teregetés. Minden nap evezek itthon, most már hiányzik is, ha nem, nagyon jól esik, közben meghallgatok valami beszélgetést vagy megnézek egy részt valamiből, pikkpakk, csak úgy jönnek az izmok, ha. Január huszonkilenc. Hova rohan ez az év is?
Leave a Reply