nap van. Fúj a szél, meleg van, hőség van, szárazság van, minden van, de eső, na az nincs. Pakolnom kellene, de csak egy éjszakát maradok, a gépen meg lesz a második, csak egy váltás alsóneműt és valami felsőt teszek be, két könyvet, irány new york, hétfőn oda, kedden vissza. De az óceánparton leszek, lesz szél, kedden eső is, vihar is, végre látok esőt. Ha lesz időm new yorkban, akkor múzeumozok, ha nem, akkor majd máskor. nem volt hely a normális parkolóban, mindenki utazik? mindenki. Devonban voltam a múlt héten, jó volt, meleg volt, az ország egyik legesősebb része, minden csupa ropogósszáraz. Előtte egy fiút ismertem meg, a cseriti fotózásomon, fiatal, sportolt, lesett, fejre, gerince törött, deréktől lefelé béna, egy éve volt, de már egy alpok bicajtúrára készül, ilyen erős embert életemben nem láttam még, mind mentálisan, mind fizikálisan. nagyon szeretem az ilyen találkozásokat. tegnap este egy gyors fotózás Londonban, ahonnét egy nagy vödör virággal jöttem haza, menta, illatosmuskátli, verbena, csupa zöld, csupa illat. nepeta is, meg alchemilla mollis. tele a ház, konyhában, fürdőben, étkezőben, nappaliban, telistele vázák. itt a nyár, de néha a reggelekben mégis benne van az ősz.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
Leave a Reply