már nagyon vártam, hogy itthon egy egész napot, talán hétfő estére elmegyek egy kertbe, de amúgy semmi más. Vacsora után kényelmesen elhelyezkedtem megnézni a Ponies c. sorozat hatodik részét, tök jó, ajánlom mindenkinek, ráadásul az egészet Budapesten forgatták, Budapest Moszkvát játszik. Na, de a fránya vaccapomon látom ám, hogy ír az egyik könyves nő, hogy holnap, azaz ma, azonnal reggel menjek el ikszipszilonhoz, mert a kert csúcsszuperul néz most ki (ehhez a könyvhöz kétszer megyek el minden kertbe, s tavaly nyár végén már voltam egyszer) Ikszipszilon kertje a kedvencem, s ez nem csak az év egy napján néz ki ám csúcsszuperul, mindegy, de ez akkor is úgy lenyomott, hogy már a filmet sem tudtam annyira élvezni, fáradt vagyok, asszem. Aztán négykor csörgött az óra, szr idő, csupa felhő minden, jó korán, de így nem volt oxfordi forgalom, kijött ikszipszilon, hat előtt pár perccel, hogy mizu van, meg milyen felhős, nem akarok kávézni egyet? Így bementünk a konyhába, az Aga mellé, s húdejót beszélgettünk. Ikszipszilon egyébként egy nagyon ismert ember itt Angliában, viszont nemzetközileg is, ott nem magát, mint embert, inkább a munkáját ismerik. Már többször jártam nála, s mindig elmondom neki, hogy az ő kertje az egyedüli, pedig sokban megfordulok, ami a mama kertjére emlékeztet. Van neki egy kis rész, amit az mondja, hogy az erdélyi kertek inspiráltak, egy lekerített kert, picike, na abban éppen gyönyörűen virágzott a krumpli a diófa mellett, a kerítést meg nemsokára telefutják a tökök. Mondom én, hogy mamakert. Megnéztük a tikokat, most nem engedte ki őket, mert viszi őket a róka (mamakert), s adott tojást (mama), ebédre az lesz. Végül teljesen jó volt ez a reggel, sőt, annál is jobb, nem kellett volna aggódnom ezen este, csak na, tényleg lehet, hogy nagyon fáradok. Még egy nyári nyaralás is jól esne most, olyan szintre süllyedtem.
Leave a Reply