kerekerd'eux

eső esik. az utak állapota szörnyű, hatalmas, nagyon mély kátyúk, szerintem az autószerelők nem csinálnak most mást, mint gumit cserélnek. lehet utána a tanácsnál reklamálni, ki is fizetik, inkább, mint hogy a kátyúkat rendezzék, de hát nem is tudnák, komolyan, oxfordshire különösen, néha már a rendőrök kráternek hívják őket, s esik a rengeteg eső, áll a víz az úton, s egyszer csak a tócsa alatt ott van a lyuk, amit nem lát senki, aztán kész. Rengeteg eső. Bementem a szomszédvárosba, ahova szemészetre járok és ott van a legközelebbi jó könyvesbolt. Elmentem a szemészetre, ott kaptam még egy “occupational” szemüveget, mert a varifokális jó, ha jövök megyek, de itthon, a sok gép-munka, sok olvasáshoz, sok közelrenézés, ahhoz azt vásítom, így kaptam még egyet (mert a múltkor egyet fizet kettőt kap volt, varifokálisomat, amikor kaptam, de végül nem abból kértem kettőt) summsummárum, szemüveg rendben, utána a könyvesbolt, szakadó eső, vettem pár képeslapot, meg egy könyvet, Szalay Dávidnak mondom, de ő ugye David Szalay hivatalosssan, a Flesh (Test) nagyon tetszett, s már akkor elhatároztam, hogy mást is olvasok majd tőle, na itt a boltban találtam is, All that Man is (Minden, ami férfi). Miután befejeztem a dánt, amit most olvasok, kezdem is. A dánnal lassan haladok, fura, hogy csak száz éve játszódik, mégis, mintha a nyelvezete annál is régebbi lenne, meg az élet, de aztán belegondolok, hogy kb dédszüleim ideje, hát igen. Megnéztem, magyarul is megjelent, Ida Jessen, Új idők. Ajánlom. Nagyon közel áll hozzám ez az egész csendes, kevés beszéd, sötét, téli, vidéki dán világ. A történet is jó. Pakolok, rámolok, takarítok. Ezerrel. Minden nap valamit. Egyik nap pl. a kerti “trug”-okat rendeztem, lemostam őket, majd lenolajjal lekentem, velük együtt az összes kis fa dobozomat, amiket fotózásra használok. Bakancsok ápolása, mert renteget az eső. A komódom kiszelektálása, egy csomó minden cseritibe, pár dolog a kukába megy. Eladtam egy halom mindent vinteden (főleg magyar könyveket), mikor jött egy nagy parkolási bírság, akkor azért nem éreztem jól magam, mert az én hülyeségem volt az egész, s nem mintha banki kölcsönt kellett volna felvenni a kifizetésére, de mégis jól esett, hogy eladtam pár holmit a vinteden és visszajött a büntetés ára pár hét alatt. Holnap templomtakarító vagyok, meg virágos, ahhoz ma megyek majd mogyoróbarkát vágni, persze a szakadó esőben.