Magad szájába rakd az ételt, erőddel ajándékozz minket. Magadat, gondozd-fürdesd, tisztaságoddal ajándékozz minket. Amíg magadat nem gyógyítod, ne gyógyítsd a társadalmat. Amíg magadat meg nem mented, ne mentsd meg az emberiséget. Ha önmagát javítaná száz ember, ezer, millió: a mohók hiába futkosnának, a zsarnokok zászlóért, fegyverért hiába kapkodnának, puszta levegőt markolnának: a társadalom meggyógyulna, az…

Húszéveskori önmagunkkalha találkoznánk negyvenévesen:irigyelnénk, vagy megpofoznánk. Aki tegnap voltál:ma már nem te vagy,Aki holnap léssz:ma még nem te vagy. Csak az emlékezet csalása fűziegy életté a folyamatos halált. Mert meghal szünetlenaz én, meg az énre az én,a bennem sületlenebb én,a velem okosabb én,a rajtam kopottabb én, meg én. Weöres Sándor

Húszéveskori önmagunkkalha találkoznánk negyvenévesen:irigyelnénk, vagy megpofoznánk. Aki tegnap voltál:ma már nem te vagy,Aki holnap léssz:ma még nem te vagy. Csak az emlékezet csalása fűziegy életté a folyamatos halált. Mert meghal szünetlenaz én, meg az énre az én,a bennem sületlenebb én,a velem okosabb én,a rajtam kopottabb én, meg én. Weöres Sándor

Világosságból fakad a sötétség.Sötétségből fakad a világosság. WS

Világosságból fakad a sötétség.Sötétségből fakad a világosság. WS

“Amit nekem adsz: mindenkinek adod”, hirdeti a földi hatalom.“Amit mindenkinek adsz: nekem adod”, hirdeti az égi hatalom. Weöres Sándor

“Amit nekem adsz: mindenkinek adod”, hirdeti a földi hatalom.“Amit mindenkinek adsz: nekem adod”, hirdeti az égi hatalom. Weöres Sándor

Ülök a napsütött falon s egy árnyékon gondolkodom. Bokám körül hűs áradat birtokba vette lábamat. Ahogy növekszik, ő az éj, mellemre és fejemre tér. Terjed hamar, nincs semmi más, csak ő, a teljes pusztulás. Egykedvű, nem bő, nem szoros, ősidő óta otthonos. Weöres Sándor

Ülök a napsütött falon s egy árnyékon gondolkodom. Bokám körül hűs áradat birtokba vette lábamat. Ahogy növekszik, ő az éj, mellemre és fejemre tér. Terjed hamar, nincs semmi más, csak ő, a teljes pusztulás. Egykedvű, nem bő, nem szoros, ősidő óta otthonos. Weöres Sándor

Ha nézem a világot a világ visszanéz azt mondom, összevisszaság ő feleli, teljes egész. Azt mondom, csupa valótlan a semmiség ragyog ő feleli, nézz meg jobban a valóság én vagyok. Azt mondom, merő idegenség sok átsuhanó tünemény ő feleli, nézz a tükörbe amit ott látsz, az vagyok én. Weöres Sándor