Majd így is, úgy is bekerít a vég.A dér belep, páncélba zár a jég.Mindegy, mit tűrtem, mit nem tűrtem el:a föld öle egykedvűen visel,mintha nem érte éltem volna áta zúgó nappalt, zajló éjszakát,mintha nem érte értem volna meg,hogy vad vagyok és vadat kergetek;bezár szelíden, szépen, könnyedén, ez biztosan enyém. László Noémi

Majd így is, úgy is bekerít a vég.A dér belep, páncélba zár a jég.Mindegy, mit tűrtem, mit nem tűrtem el:a föld öle egykedvűen visel,mintha nem érte éltem volna áta zúgó nappalt, zajló éjszakát,mintha nem érte értem volna meg,hogy vad vagyok és vadat kergetek;bezár szelíden, szépen, könnyedén, ez biztosan enyém. László Noémi

Az én falumban dombon van a temető.Fehéren száll a mennyekbe a kő.Fekete asszony húz az úton szekeret.Kikericsek alatt pihen a szeretet.A szépség az, amit az alkalom kíván.Szorosra kötözik a lányok derekán.Cifrázzák mellen, háton, kalapon.Itt nem nőhet a gyom. Az én falumban gólyák jönnek, fecske száll.Fészket rak, mint a korán érkező halál.Fiait naptól szédült léggyel eteti.Tudjuk:…

Az én falumban dombon van a temető.Fehéren száll a mennyekbe a kő.Fekete asszony húz az úton szekeret.Kikericsek alatt pihen a szeretet.A szépség az, amit az alkalom kíván.Szorosra kötözik a lányok derekán.Cifrázzák mellen, háton, kalapon.Itt nem nőhet a gyom. Az én falumban gólyák jönnek, fecske száll.Fészket rak, mint a korán érkező halál.Fiait naptól szédült léggyel eteti.Tudjuk:…

Tudod-e, amit én nem tudhatok,amiről holdtöltekor álmodok,emlékszel-e, ha el vagyok feledve,velem vagy-e, amikor nem vagyok? Álmomban, egyszer, súgva-settenkedveeljössz-e velem sétálni a csendbe,és engeded-e majd, ha megfagyok,hogy eltemessenek a tenyeredbe? László Noémi

Tudod-e, amit én nem tudhatok,amiről holdtöltekor álmodok,emlékszel-e, ha el vagyok feledve,velem vagy-e, amikor nem vagyok? Álmomban, egyszer, súgva-settenkedveeljössz-e velem sétálni a csendbe,és engeded-e majd, ha megfagyok,hogy eltemessenek a tenyeredbe? László Noémi

A világ kék volt, zöld, piros,nagy, ismeretlen, titkos, otthonos.Az égre hinta szállt, akáclevél, a földre álom, tollú, tél. A földben vasgolyó volt, tört cserép,formátlan, csonka kő, csonttörmelék,az idő lágy, forró viasz, és minden szóigaz. László Noémi

A világ kék volt, zöld, piros,nagy, ismeretlen, titkos, otthonos.Az égre hinta szállt, akáclevél, a földre álom, tollú, tél. A földben vasgolyó volt, tört cserép,formátlan, csonka kő, csonttörmelék,az idő lágy, forró viasz, és minden szóigaz. László Noémi

Mennyire könnyű egymásról mesélniaz ezeregy levelű fa alattvivő ösvényen, amiről letérnigyengénél is gyengébb az akarat; mennyire könnyű, elviselhetetlen,egymásban élni, mint erdőn a köd,ahogy az ágakon előre lebbenés megpihen az odvas fák között, oly egyszerű a húsz utáni áramzsúfolt vizében egymást érteni,és tudni pontosan: a ’rádtaláltam’ezeregy száraz jelentése mi; tudni miért, mi űz el, mi marasztal,az…