kerekerd'eux

vasárnapot kerekítek én itt, hogy csak. A gyertya ég, tombol a szél. Éjjel is tombolt, a dáliákat még nem néztem, de a nagyfejeket tegnap levágtam előre, ne a szél vigye őket. Most mondja a rádió, hogy Észak-Írországban már fagyott az éjjel, elő is keresem a sapkámat, mert két hét múlva elindulunk északnak. Naponta változnak itt a dolgok, mi nyáron lefoglaltunk egy pici házat, egy bothy-t, nem túl messze az ember anyjától, hogy akkor azért látogatni tudjuk. Múlt héten kiderült, hogy már a házba se mehetünk be, csak a kertben találkozhatunk. Finom lesz ez, ilyen hidegben. Mikor először mentünk Skóciába, azt hittem, hogy kiszaladok a világból. Hú de utáltam ott lenni. Nem is tudom megmondani miért, de nem is adtam neki esélyt. Mikor újra mentünk, kicsit tájékozódtam előre, programügyileg, ne üljünk (majdnem) mindig a házban. Találtam aztán egy szuper kertészetet, találtam virágos lányokat, el is mentem a walled gardenjükbe, azóta találtam egy olyan kertet, amit le is fotóztam már, s jövőre meg is jelenik az English Gardenben. Az ember egyik barátjáék imádják Henry-t, el szokták kérni egy napra, olyankor mi Edinburgh-ban járkáltunk egyet. Egy csomó helyet fedeztem fel ott a közvetlen közelben, amikről az ember vagy a családja semmit nem tudott. Jóvan, más az érdeklődési kör. Idénre foglaltam helyet magamnak egy tökföldön, (már ilyenre is előre kell foglalni, mert csak megszabott számú ember mehet be, azt még nem tudom, hogy tökök terén le kell szedni, amit megfogtál vagy tapogathatsz mást is?) Időközben lett jó ismerősöm Edinburgh-ban is, úgyhogy vele is találkozok egyet, találtam egy szuper pékséget a közelünkben, meg hát ott lesz a vadon, az küszöbön konkrétan, reggel sapka kabát és már fújja is az arcomat a hideg szél és töltődök, mint a szélkerekek, mikor pörgeti őket a szél. Sokat járunk le a tengerre is. Annak a legjobb része átvágni a sötét fenyőerdőn. Eléggé különleges arrafelé a növényvilág, sokat dokumentálok. Na de ide hogyan keveredtem, sapka, talán a sapkától, hidegtől. És hát igen, kerekítem a vasárnapot, begyúrok valami tésztát, legyen almássüti délután, elmegyünk egyet a szélbe bele nemsokára, dolgozok egy kis saját könyvön, áh, dehogy, nem könyv ám, majd pár oldal valami lesz, de a hétvégéimet legalább már azzal tölthetem.