kerekerd'eux

sem tudom, ami a világban megy. Vírus, lehet utazni, nem, nem lehet utazni, lengyel választások, amerikáról ne is beszéljünk. Az ember küld egy képet Londonból, fél nyolc, metró, üres a peron. Üres. Hétfőn, Londonban. Hova megy ez a világ, hova? Újra napirenden a Brexit. Levelet kaptam lájf, hivatalosat ám, “a hivatalhoz érkezett bejelentés szerint az ingatlanban szálláshely-szolgáltatási tevékenység folyik” Bejelentés. Hát ilyen idők vannak. Nem tudom, hogy tetszik-e, amit látok. Dehogy nem, tudom, hogy nem tetszik. S csoda, hogy legjobban éreztem magam pénteken, a világtól elég távol, Bath-hoz azért elég közel, zöldségek között, intelligenst emberek között, békében, nyugiban. Elkezdtük elvetni a gondolatot, hogy elköltözünk innét, ahol már hat és fél éve élünk. Távolabb Londontól, de többet kapunk a pénzünkért, földet is. Egyelőre csak keresünk, még semmi nagy lépésre nem szántuk el magunkat, de ha már fejben eldőlt, akkor eldől az lassan papíron is. Na de most megyek, felhívom azt az önkormányzatot akkor.