kerekerd'eux

héten ilyenkor már a mamával csevegek. Húdevárom. Azt álmodtam, hogy intéztük a dolgait és a bankban közölték, hogy nyert rengeteg pénzt. Még ötszázmilliónál is többet. Már gondoltam is, hogy húdejó, akkor hazavisszük és átalakítjuk a házat, új fürdő, meg odaveszünk mellé egy állandó ápolót is. Hogy a pénz nem boldogít. Állítólag ezt a mondást a gazdagok találták ki, hogy a nem gazdagok ezt gondolják. Viszont a tegnapi multimilliomosék családi vacsorája olyannyira volt kedves, laza, mosolygós, semmi flanc, teljesen hétköznapi emberek és hétköznapian normális viselkedés, miért nem tud mindenki így viselkedni? És persze, hogy volt magyar pincér. Mit iszol? Á köszi semmit. Naaa, igyál valamit, mit kérsz? Hát akkor egy pohár vizet, köszönöm. Les, mint aki hülyét lát. Naaa, de igyál már valamit! Oké, akkor ha egy citromot belefacsarnál, légyszi. Naaa, ne hülyéskedj. Naaa, igyál egy virgin mojitot, oké? Egyébként persze finom volt és kedves volt nagyon a pasi és minden oké volt, csak én egyszerűen nem bírok meginni semmit, amiben cukor van. De sebaj, alkalom volt, kibírtam és jól is esett, valószínűleg kellett is az a cukor akkor. És most szombat, végre. Azzal relaxálok, hogy takarítok, mosok, kertezek. Tökéletes.