kerekerd'eux

avagy kerekerdő


reggel 11-12 fok van, felhő, ki kell használni, mielőtt beüt a 28 fok, jajj. Esőről nem hallani.  A kutyát ki kellett fárasztanom, de hazafelé már azt hittem én is, hogy leülök és elalszok egy bokor alatt. De ma végre itthon, még ha munkával is, de itthon. Viszont elmesélem, hogy tegnap meg állatos fotózás volt, amiért nem kapok semmiféle fizetséget, ezt még az embernek nem tudom, hogy hogyan mondom el, mert 10 órát voltam ott és neki haza kellett jönni munkából, hogy a kutyát kiengedje és ilyenek, mert eredetileg pár óráról volt szó, véletlenül sem tízről. Na ez egy másik téma. Viszont volt teknős és egy haaatalmas dán dog. Kivittük a teknőst a templomkertbe fényképezni. Előtte órákat szrakodtunk, hogy héliumos lufiba virágszirmokat tegyünk, hogy még jobban nézzen ki. Na vittük a teknőst, a lufit, miközben a templomkert állandó lakóját, a kakast, Churchill névre hallgat, két helybéli próbálta befogni, mert előtte pont megtámadta egy kutya és gondolták, hogy elviszik állatorvoshoz. Ahogy ezt figyeltük, a lufi egyszer csak hopp, először csak egy fára ült, utána viszont elindult a templomtorny felé, esélyünk sem volt. Közben viszont sikerült egy hálóval a kakast elkapni. Később viszont eltűnt a teknős, de ez egy másik történet.

Posted in

Leave a Reply

Discover more from kerekerd'eux

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading