A kedvenc sétám a Henry-vel így néz ki. Elindulunk .. Ez a ház itt lent majdnem szemben van velünk és nagyon kedves népek. Egy magyar pár dolgozik náluk.
A tehenek a farmhoz tartoznak. Mikor elindultunk még itt voltak, de mire visszajöttünk, már másik legelőre terelték őket.
Megyünk kényelmesen a földek mellett, aztán jön egy árnyas út, lovak is használják, így nem nagyon szeretem, ha előre szalad ez az apró kutya, de ezt ő is tudja, úgyhogy ilyenkor szedi a lábait roppant gyorsan, hogy ne is tudjam a tempót tartani.. Rafkós.
Ez egy szuper kis út, ilyen, jön a kedvenc részem, a tölgyfákkal. Megy a szimatolás, a jelölés, meg állandóan figyelj, hogy honnét jön esetleg egy kutya, akivel szaladgálhatna egyet..
Aztán amikor leérünk a domb aljába, ő menne egyenest, akkor átérnénk az egyik szomszéd faluba, ahova agyagozni is járok, de arra ritkán megyünk tovább, hanem lefordulunk egy másik szomszéd falu felé.
Ott néha meglép, pedig nagy betűkkel ki van írva, hogy private land, nem tudom, miért nem olvassa el ..
És jön egy nagy búzás, de rendes a farmer, mert csinál benne kis utat minden évben, itt aztán van mit jelölni, mert elég sok kutya megfordul errefelé.
Ez meg itt a másik szomszédfalu. Amikor még a búza sehol nincs, akkor ellát a kutya a lovakhoz (amik most nincsenek is kint úgy látom) és odaszalad hozzájuk és ott kolbászol a kerítésük mellett. Ahova jár egy héten egyszer bandázni, ott vannak lovak is, így eléggé lóbarát.
A birkákkal is elég jóban van. Odavakkant egyet, aztán megy is tovább.
Ez a ház ott hátul ez a pont, az a harmadik szomszéd falu nagyháza. És ott is egy magyar pár dolgozik. Nagyon kedvesek ők is, komolyan. Úgyhogy már csak egy lottóötös és akkor én azt hiszem maradnék is itt egy kicsit tovább..
Leave a Reply