jött, olyan gyorsan olvad is a hó. Ma reggel még éppen elkaptam, kis utakon sok a hó, hótoló errefelé ismeretlen, szerencsére nem járt senki, de azért én mentem, vannak ismereteim hóban vezetésről, itt meg a négykerékmeghajtásúak csak gyerekeket iskolába hordásra alkalmasak, annyit mondok, de nem leszek cinikus. Maradjon is mindenki otthon és féljen a hótól, legalább nem nekem kell lehúzódni az útról, amikor egy háromszor akkora land rover jön, áh, angolhülyék. Elmentem egy kertbe fotózni, a hónak a legvégét még elkaptam. Aztán felmentem a dombra, el egy kedvenc kis falumba, hogy még ott is lássam a havat, gyorsan. Ennyi volt, kész, a hunyorok már élvezik az egyfokot és nem kókadt a fejük.
Ah, tegnap meg kiültem a sufniba, várni a vörösbegyre. Nem nagyon fáztam, aztán mikor már egy óránál többet is kint voltam, megjelent az ember forró teával. Milyen rendes már?!
Leave a Reply