kerekerd'eux

egy faxot február tizenötödikén. Olyan a rendszerünk, hogy látszik, hogy ki nyúlt hozzá, esetleg foglalkozik-e vele. A kolléganő hozzányúlt, beírta, hogy miről van szó, majd ott hagyta. És várt. Hogy majd a zéééva, a balek, majd hozzányúl, mert ő mindent tud, maybe someone, bele is írta a levélbe, gondolom rám gondolt, majd maybe someone foglalkozik vele, ezt gondolta, magyarázta a főnökünknek ezt március huszonyegyedikén, amikor ő rákérdezett, hogy miért nem csinált vele semmit, több, mint egy hónapja. Az egyik varázsszó nálunk a proaktivitás. Na igen. Viszont felmondtam. De amikor ilyenek vannak, akkor sírni tudnék, hogy atyaég, tíz év munkája, szinte zéróról rengeteget építettünk fel, erre jön egy ilyen balfék és lerombol mindent. De hát már felmondtam és inkább magamra koncentráljak, ugye.