elbűvölő az ember bélyeggyűjteménye. Nem az amit még gyerekkorában kezdett (azt majd húsvétkor megnézzük a skótpadláson), hanem amiket azóta szedett össze, hogy ismerem. Mindig mondta, hogy talált magyar bélyegeket itt meg ott, de engem soha nem hozott lázba, oké, jóvan. Aztán elkezdte, hogy vesz kereteket és összerakja őket. Majd. Mivel most ilyen pakolós, rámolós, rendtevős időszakom van, rátaláltam a bélyeghalomra is. Elkezdtem őket tegnap este szétszedegetni. Még 11-kor is ezekben gyönyörködünk. Összeraktam egyet az űrhajózásról egy keretbe, majd megmutatom. Történelmet lehetne tanítani a bélyegekkel, komolyan. Kedvencem a Be a vörös hadseregbe – Lenin – Végre május 1.- sorozat, utána néztem, még kettő hiányzik ebből, azokat beszerzem, hogy szuper kis kommunista képet csináljak belőle. Nem leszek bélyeggyűjtő. Őrült egy hobbi lehet ez. Viszont egészen lenyűgöznek ezek a pici kis művészeti alkotások.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
recent posts
Posted in akármi
2 responses to “egészen”
-
A nagypapámtol 15 eve en is orokoltem tobb albumnyi belyeggyujtemenyt. Imadom oket nezegetni, gyonyoruek, ahogy irod: kis muveszeti alkotasok. Bp-en tartom oket, de majd en is lefotozom!!
-
Nem mondod?! Pont mondtam az embernek, hogy milyen jó lehet annak, akinek valaki a családjában évtizedekig gyűjtött bélyeget és az mind meg is van. Kincs! 🙂
Leave a Reply