hát ezekkel a nagy magazinokkal nem könnyű ám. Igazából minden nap mondom magamnak, hogy fel sem fogom, hogy ősszel bent jártam annak a szerkesztőségében, ami már egyetemi éveim elejétől elvette az eszemet, bár most mióta még mindig nem jelentettek meg kiadásban, most ki se nyitom az újságot, így lázadok, jól kiszúrok velük. (Annak ellenére, hogy két példányban jön, egyik az én előfizetésem, a másikat meg a bankszámlánkkal választhattuk (mindig egy barátnőmnek viszem haza). Na de mire akartam kilyukadni? Ja, hogy tele velük a padlás, mert akikkel akkor találkoztam, és amiket akkor ígértek, abból semmi nem lett, úgyhogy verem ám náluk folyamatosan az asztalt. Egy barátnőm szerint lassan letiltják az email címemet, hát nem baj, majd csinálok újat. Most már egy másik emberrel vagyok kapcsolatban, aki végtelenül jófej és pikkpakk megy vele minden. Bent van náluk pár cikkem, meg tervem, meg ötletem, baromi nyitottak, csak olyan q lassan megy ott (is) minden. Ezek a nagy lapok a nyári-nyárvégi számokat rakják össze most. Az ember (a márxixpenszivnél), télre rendel havat éppen, karácsonyi dekorálást terveznek már. Ja, csak azt akarom mondani, hogy nemadom fel, ezt üzenem nekik, addig élek is.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
Leave a Reply