Esik a hó, a jégre, nádra,
esik szememre, szempillámra,
esik bokorra, fűre, fára,
esik a fázó vadmadárra,
esik, esik csizmám nyomára,
hogyha keresne sem találna
senki, pedig milyen jó lenne,
hogyha valaki megkeresne,
megfogná a kezemet szépen
s együtt mennénk a hóesésben,
együtt mennénk a havon, jégen,
amíg csak süt a nap az égen,
és amikor a nap lemenne,
a hó örökre betemetne.
Tóth Éva
Leave a Reply