így néz ki. Síkidegen hazafelé jövet a reggeli sétából kutya becserkeléséből, (aki úgy döntött, hogy ma reggel inkább nyulakra vadászik és tojik a fejemre, majd átmászik egy olyan drótkerítésen, amin én úgysem férek át, úgyhogy biztonságban van), na szóval beértem a ház elé, aztán már le is nyugodtam. Taktikát kell váltanom. Tehát ez a ház eleje, dombon van kicsit, mármint maga a ház csak, lépcső van, a lépcső kis téglái között is van mindenféle zöld, meg sok ilyen györgyike, a képtől balra, mint egy szőnyeg, meg egy magnóliafa, ami nekem pont se hideg, se meleg, de mutatós, az igaz. A nárciszok helyére a nagy cserépbe valószínűleg cosmos fog menni. Vasárnap ültettem el, szerdán már csírázott. Hihetetlen az a virág, imádom benne azt is, hogy késző őszig virágzik. A kert hátsó részében van pár ágyás a nagy kőlapok között, oda csak cosmos megy majd, aztán lenghetnek a szélben naphosszat, késő őszig.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
recent posts
Posted in akármi
4 responses to “a bejárat”
-
Ez gyönyörű. Egyszerűen. Szeretettel egy titkos olvasód, aki Anna.
-
köszönöm, kedves titkos olvasóm, Anna!
-
hú a növények, a téglák, az igazi famunka, de nagy hűha az ajtó vasalása is – és annyira jó az új fotós blog is. (az asztalos) roxána
-
ez valami NAGYON….

Leave a Reply