már véget ez a munkahét, de már a múlt héten is pont ezt gondoltam, meg most is, a nap végére olyan stresszgolyó válik belőlem, hogy a házban mindenkivel összerúgom a port, természetesen minden ok nélkül. Na például a Henry, megint egy pár cipő, de legalább az állatorvos most adott egy olyna gyógyszert is neki, amitől szerinte kicsit álmos lesz, hát kiváncsi leszek. Úgy tud pörögni, hogy csak. Olyan jófej ám, végig póráz nélkül nyomja a sétákat, odaszalad kutyákhoz, de ha hívom, már jön is hozzám, el sem hiszem, hogy eljött ez az idő is. A vicc, hogy két kutya gazdája szólt, hogy legyek szíves pórázra tenni, amikor meglátom őket, mert az ő kutyáikat ilyen apró kutyák szokták megtámadni. Az egyik egy kb százhúszkilós berni pásztor, a másik pedig egy hatalmas ír farkaskutya. Nem bánt ez a pára senkit, csak barátkozni akar. Éljen a péntek, a hétvége, a jövő héten ránk váró tizenkét fok, hogy az időjárásjelentést se hagyjam ki, ami jelenleg minősíthetetlen.
kerekerd'eux
avagy kerekerdő
Leave a Reply