majd erről az energiabomba majommóka kutyáról még sok képet. Teljesen beleszerelmesedtünk. A hangját még nem hallottuk. Kedves az emberekkel, barátkozós más kutyákkal. Sétál mellettünk és le is ül, ha kérjük. Nagyon éhenkórász, simán kivenné a kaját a kezünkből, ha hagynánk. Délelőtt mentünk elintézni a papírokat, aztán ott helyben elvittük egy nagy erdei sétára. A kocsiban az elején még nyüszögött, aztán lesegetett az ember ölében ülve, ha kicsit tovább mentünk volna, el is aludt volna. Na, de mióta megjöttünk, ez a kutya meg nem állt. Remélem, hogy lenyugszik holnapra, mert akkor már dolgozok, nincs mese, nem hagyhatom, hogy zsaroljon, mint most is, hatalmas könyörgő szemekkel áll az ajtóban, pont, miután hazajöttünk egy nagyobb egészségügyi sétáról. Hát ő a Henry kutyánk.
Leave a Reply