Amikor kibírhatalan az erdő,
Valami, ami időtlenül
legtisztább önmagát mutatja,
valaminek a legtisztább
önmagában járkálsz órákat, te,
hazugságokkal és elhallgatásokkal
és be nem ismerésekkel teli.
Menekülsz innen, mert minden
fatörzsben és félbetört
pitypangszárban elmulasztott
és elszalasztott lehetőségeidet
látod, nyomaszt a tökéletesség,
de nem menekülhetsz, akárhova
nézek, ég, föld, folyó.
Győrffy Ákos, Akárhova
Leave a Reply