lassan pakolás, aztán indulás, bele a melegbe, a tizenhatfokból. Megérkezés épp csak másnap előtt, aztán munkábamenés, aztán visszajövés. Megfigyeltem, hogy mindig olyankor megyek el, amikor itt pont ezerdolgom lenne, amikor a délutánok és esték is nagyon kellenének nekem, de végigutazni sem lesz rossz, például Füst Milánnal.
A táskám tele ajándékkal, máshogy nem is tudnék menni, majd visszafelé megtömöm kolbásszal meg túrórudival, meg borsó, meg lányom, csinátam neked tarhonyát, azt azér elviheted, nem? Meg lányom lekvárt? Mama, azt nem lehet, tudod, folyadék.. Azannyokvalogát azoknak meg!
Leave a Reply