lett egy nagyon jó barátnőm, sokéve már. Pont a szokásos karácsony előtti találkozásunkat terveztük, mikor kiderült, hogy anyukája rákos, nagyon váratlanul, s a legutolsó stádiumban, az orvos nem tudott mit mondani, talán hat hónap. Kilenc nap múlva meghalt. Pontosan négy nappal a mama előtt. A temetés ugyanazon a napon lesz náluk is. Szarul kezdődik ez az év, de a mamának már jól, csak ebbe tudok kapaszkodni, hogy nem szenved már és megbékélt. Néha könnyebbek a napok, néha nem. Nem szeretek lefeküdni este. Mostanra kezdtem el úgy ahogy aludni éjjel, eddig nem tudtam. Egy ukrán könyvet olvasok, háborús, nem a mostani, még az előző, nagyon le tudja kötni a fejemet, hálisten.
Leave a Reply