tanácskozás, szakemberek és ebben már jártas emberek megkérdezése után úgy döntöttünk, hogy a mamának nem mondjuk el. Ő most abban a hitben él, hogy anyám önként és dalolva bement egy elvonókúrára, végre, valahára. S mikor felhívom és kérdezi a legnagyobb komolysággal: lányom! te tudod???! De úgy kérdezi, hogy a vér is meghűl bennem, s kérdezek…

a napok meg csak mennek. A tehetetlenség érzése innét, teljes zavar akörül, hogy hogyan utazhatok, de most meg már tulajdonképpen hova siessek, van bennem az is, miközben pont a mamával kellene segítenem, temetés miatt kapnék kimenőt, egyébként meg karantén, mert aki olyan szerencsés, hogy Nagy-Britanniában él, akkor besorolják Indiával és rengeteg afrikai országgal, ahol tényleg…

a napok meg csak mennek. A tehetetlenség érzése innét, teljes zavar akörül, hogy hogyan utazhatok, de most meg már tulajdonképpen hova siessek, van bennem az is, miközben pont a mamával kellene segítenem, temetés miatt kapnék kimenőt, egyébként meg karantén, mert aki olyan szerencsés, hogy Nagy-Britanniában él, akkor besorolják Indiával és rengeteg afrikai országgal, ahol tényleg…

engem itt hülyének néznek, mi a fszt képzelnek! mondja ezt a kórházi személyzetről. Simán el akartak tenni láb alól! Tudod, hogy azt mondták, hogy meg fogok halni? Mondom igen, tudom.. Szombat reggel hívták a tesómat a kórházból, hogy menjen be, anyám nem éli meg a délutánt. A család teljesen kész volt (akármi is, ez azért…

engem itt hülyének néznek, mi a fszt képzelnek! mondja ezt a kórházi személyzetről. Simán el akartak tenni láb alól! Tudod, hogy azt mondták, hogy meg fogok halni? Mondom igen, tudom.. Szombat reggel hívták a tesómat a kórházból, hogy menjen be, anyám nem éli meg a délutánt. A család teljesen kész volt (akármi is, ez azért…